A covid járvány idején végig gondolt  válságtervünk elkészítése során a lakóink étkeztetésével kapcsolatban a külső, piaci elvek szerint működő – profitorientált – szolgáltató igénybevételének a lehetőségét ítéltük a legkockázatosabbnak, mivel az kiszolgáltatott, függő helyzetet eredményezhet, melyben válság esetén nem biztos, hogy az érdekeinket megfelelően tudnánk képviselni.

Egyik beszállító partnerünk a járvány elején való piaci magatartása ezt szemléletesen alátámasztotta (drasztikus áremelés, vis majorra való hivatkozással a szerződési kötelezettségek alóli kibúvás, stb.).

Az étkeztetés olyan alapfeladatunk, melyet mindenképp biztosítanunk kell akkor is, ha a munkavállalóink kiesnek a feladatellátásból betegség vagy karantén miatt, így külső szolgáltatás igénybevétele esetén mindenképp nonprofit szolgáltató jöhetett volna csak szóba álláspontunk szerint.

Alapanyag ellátási nehézségek kialakulása esetén:

• Felmerült az alapanyag ellátási problémák kockázata, ezért szorgalmaztuk az azonnali alapanyagkészlet beszerzéseket. Olyan szoros tervezéssel üzemelnek a konyháink, hogy elég nagy pontossággal meg tudjuk határozni a szükséges készleteket. Szárazáru tárolókapacitást tudtunk még kialakítani, és amíg beszerezhetőek voltak a szükséges alapanyagok, addig folyamatos beszerzést folytattunk a betárolt készletek megtartásával.
• Mivel még a 37/2014. (IV. 30) EMMI rendeletben foglaltaktól is engedélyezett volt eltérni, szükség esetén a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem teljesítő beszállító partnerek helyett a helyi gazdálkodókra, kisebb beszállítókra építettünk volna, tapasztalataink alapján rugalmasabbak, jobb minőségű termékeket biztosítanak, és több kisebb beszállítóra támaszkodva kisebb a működési kockázat, mint egy nagyra. Ennek a lépésnek a jogi feltételeit ki kellett volna alakítani központilag, de nem volt rá szükség, illetve a termelők adományként is ellátták a lakóinkat friss élelmiszerrel. A közbeszerzési szabályok átmeneti puhításával néhány hónap beszerzését jelentősen meg lehetett volna így könnyíteni szükség esetén.

Létszámhiány esetén:

• A külső megrendelőinknek való szolgáltatást átmenetileg felfüggesztettük, illetve leredukáltuk annak a tartalmát, így kisebb dolgozói létszámmal is üzemképes maradt a konyhánk. Külső megrendelőink magánszemélyek és a helyi önkormányzat, mely a gyermekétkeztetési igények lecsökkenése miatt rendelkezett kellő kapacitással, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig biztosítani tudja saját igényeik kielégítését, vélhetően mindkét félnek átmenetileg ez megoldást jelentett néhány kihívás tekintetében.
• A mégis esetleg kialakuló létszámhiányt külső humán erőforrás segítségével terveztük pótolni:
  • szorgalmaztuk az önkormányzatok által toborzott önkéntesek foglalkoztatásának munkajogi, foglalkozás-egészségügyi feltételeinek a kidolgozását;

javasoltuk innovatív foglalkoztatási formák kialakítását, pl. a már említett önkormányzati gyermekétkeztetésben (vagy akár a vendéglátásban) felszabadult szakképzett és rutinos munkaerő bevonását munkaerő kölcsönzéssel, együttműködési megállapodások megkötésével, ill. a fizetés nélkül vagy munka nélkül lévő munkakeresők átmeneti alkalmazását.